Alapszabály


 

ALAPSZABÁLY

Módosított és egységes szerkezetbe foglalva 2015.04.17. napján

 

A Magyarországi Természet-, Környezet-, Állat-, és Árvízvédelmi Egyesület közgyűlése a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Ectv.) rendelkezéseire is figyelemmel a mai napon a módosított, ám egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az alábbi tartalommal fogadta el, ahol a korábbi módosítások változásai dőlt betűvel, a jelen hiánypótlás kapcsán tett változások változások dőlt és vastag betűvel vannak jelölve:

 

 

I.

Az Egyesület adatai

 

1.  Az Egyesület elnevezése:  Magyarországi Természet-, Környezet-, Állat-, és Árvízvédelmi Egyesület

2.  Az Egyesület rövid neve: MOTKA Egyesület

3.  Az Egyesület székhelye:   1165 Budapest, Dóra tér 5.

4.  Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, Alkotmány keretei között

5.  Az Egyesület politikai pártoktól, politikai szervezetektől független azokkal semmilyen

     kapcsolatot nem tart fenn.

6Az Egyesület politikai pártoktól, szervezetektől anyagi támogatást nem kap és nem is fogad el.

7.  Az Egyesület jogi személy

8. Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

 

II.

Az Egyesület tagsága

1.   Az Egyesület tagsága:

Az egyesület tagjainak nevét és adatait az Alapszabály 1. sz. melléklete tartalmazza.

      Az Egyesület tagjai a tagokat megillető jogok és az őket terhelő kötelezettségek alapján:

-          rendes tag

-          pártoló tag

-          tiszteletbeli tag

 

2.   Az Egyesület rendes tagja lehet bármely belföldi, vagy külföldi természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki, vagy amely elfogadja az Egyesület alapszabályát, az alapszabályban foglalt egyesületi célokat, vállalja az egyesületi tagsággal járó jogosultságok és kötelezettségek betartását, és belépési szándékát belépési nyilatkozatának aláírásával kifejezésre juttatja, azt az Elnökséghez bejelenti, továbbá tagfelvételi kérelmét az Egyesület Elnöke jóváhagyja.

Az Egyesület jogi személy tagjai jogaikat, illetőleg kötelezettségeiket bejegyzett képviselőik útján gyakorolhatják, illetve teljesíthetik.

Az Egyesülethez pártoló tagként is csatlakozhat bármely belföldi, vagy külföldi természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság. A pártoló tag - az Alapszabály II./3-5.) pontjaiban foglaltaktól eltérően - az Egyesület közgyűlésén kizárólag tanácskozási joggal vesz részt, szavazati joggal nem rendelkezik, nem választható az Egyesület tisztségviselőjeként, sem szerveibe, nem köteles részt venni az Egyesület céljainak elérését szolgáló tevékenységben. Egyebekben a pártoló tag is tagnak minősül, rá a jelen Alapszabály II/4.) pontjában foglalt kötelezettségek vonatkoznak. A pártoló tag belépési szándékát belépési nyilatkozatának aláírásával kifejezésre juttatja, azt az Elnökséghez bejelenti, ezt követően tagfelvételi kérelmét a Közgyűlés hagyja jóvá.

Az Egyesület Elnöksége köteles az egyesületi tagokról nyilvántartást vezetni, ezen nyilvántartás alapján a tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

 

3.   Az Egyesület rendes tagjainak jogai:

- tanácskozási és szavazati joggal részt vehetnek az Egyesület közgyűlésén és egyéb 

   rendezvényein,

- közvetlenül választhatják az Egyesület Elnökségét,

- választhatnak és választhatók az Egyesület egyéb szerveibe,

- javaslatokat és előterjesztéseket tehetnek az Egyesület bármely szervéhez.

 

4.   Az Egyesület rendes tagjainak kötelezettségei:

- az alapszabályban foglaltaknak megfelelően kötelesek részt venni az Egyesület céljainak  elérését szolgáló tevékenységben,

- kötelesek tagsági díjat fizetni,-

- kötelesek az alapszabályban meghatározott kötelezettségeiknek eleget tenni.

 

5.   Az egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát bármely tag a határozat tudomására jutásától számított 30 napon belül jogosult az arra illetékes bíróság előtt megtámadni.

 

6. A tiszteletbeli elnökök és tiszteletbeli tagok megválasztása az Egyesület közgyűlésének hatáskörébe tartozik. A tiszteletbeli tag az Egyesület közgyűlésén kizárólag tanácskozási joggal vesz részt, szavazati joggal nem rendelkezik, nem választható az Egyesület tisztségviselőjeként, sem szerveibe, továbbá nem köteles részt venni az Egyesület céljainak elérését szolgáló tevékenységben, illetve nem terhelik a II/4. Pont szerinti kötelezettségek. A tiszteletbeli tag vagy elnök olyan személy, aki szakmai tapasztalataival segíti az egyesületet céljai elérésében.

 

  1. Az Egyesület valamennyi tagja - a pártoló és tiszteletbeli tagok kivételével - egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. Az Egyesület tagjai tagsági díjat fizetnek. A tagsági díj mértékéről a Közgyűlés dönt.

 

8.   Az egyesületi tagság megszűnik:

-  természetes személy tag elhalálozásával, illetve a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság megszűnésével, vagy megszüntetésével,

-  kilépéssel az Egyesületből, amelyet írásban kell bejelenteni az Elnökséghez,

tiszteletbeli és pártoló tagi cím visszavonásával melyre abban az esetben kerülhet sor, ha

   a tiszteletbeli vagy pártoló tag magatartásával – akár az egyesület, akár magánélete  

   vonatkozásában – érdemtelenné válik ezen cím viselésére. A cím visszavonásáról a 

   Közgyűlés dönt – ,

 

a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával. Az egyesületi jogviszony

  felmondható, ha az egyesületi tag egy évig nem fizet tagdíjat és tagdíj-tartozását

  az Elnökség felszólításának kézhezvételét követő harminc (30) napon belül sem

   egyenlíti ki. elmulasztásának jogkövetkezményére – nevezetesen a megadott határidő

   eredménytelen eltelte esetén tagsági viszonyának automatikus megszűnésére – figyelmeztetni

   kell.

- a tag kizárásával. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén az Elnökség - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. Az eljárás megindulására a tagot írásban – tértivevényes levél útján – értesíteni kell, azzal, hogy védekezését az eljárás megindulásáról szóló levél átvételét követő 15 napon belül írásban teheti meg. A tagot figyelmeztetni kell arra is, hogy ennek elmulasztása esetén az Elnökség a rendelkezésére álló adatok alapján hozza meg döntését az ügyben. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A kizáró határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

A tagsági jogviszony megszűnéséről az Elnökség határozatot hoz.

 

III.

Az Egyesület célja és tevékenysége

     1. Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 2011. évi CLXXV. törvénnyel összhangban, az alábbiakban felsorolt területeken; ezek egy részével olyan közfeladatot lát el,    

        amelyről állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia (zárójelben megjelölve az állami és önkormányzati feladatokat előíró hatályos jogszabályok):

      a) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 4. § (1) bek. a)-u) pontja);

      b) kulturális tevékenység (1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és  

          hatásköreiről 121. § a)-b));

      c) kulturális örökség megóvása (2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (4) 13.; 2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről 5 § (1));

      d) műemlékvédelem (1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről 57/A § (2); 2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről 61/B § (3));

      e) természetvédelem, állatvédelem (1996. évi LIII. a természet védelméről 64.§ (1), és LIV. tv, 1998. évi XXVIII  tv.);

      f)  környezetvédelem (2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 11. 19.; 1995. évi LIII. tv.).

      g)  közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa- elhárítás

         (2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 2., 12., 18.);

      i)  fogyasztóvédelem (1997. évi CLV. tv. a fogyasztóvédelemről 45. § (1) a)-k));

      j)  ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység (2011. évi CXXVIII. tv. a

          katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 2. § (1)).

 

1.1.A MOTKA Egyesület egyik célja, hogy különböző környezetvédelemben érdekelt és abban szerepet játszó csoportokkal, együttműködve elősegítse a polgári társadalom fejlődését, részt vegyen a Magyarországi környezeti problémáinak feltárásában és megoldásában.

 

1.2. Környezet-, természet-, és állatvédelmi tevékenység folytatása, az épített és a természeti környezet védelme, környezetbarát és emberi értékek terjesztése. Ennek érdekében előadásokat, tanfolyamokat, akciókat, kampányokat, projekteket szervez és bonyolít, kiadványokat jelentet meg, oktatással, tanácsadással segíti az érdeklődőket, bel- és külföldi civil és kormányzati szervekkel aktív kapcsolatot tart, felkarolja a környezetvédelmi témájú foglalkoztatási kérdéseket.

 

1.3. Önállóan, illetve állami feladatok átvállalásaként szakmai projekteket dolgoz ki és részt

       vesz azok megvalósításában,

 

1.4. Az Ország jelenlegi természeti állapotának, vízminőségének, állat és növényvilágának,

       természeti forrásainak megóvása, lehetőség szerinti javítása.

1.5. A folyók környezetéhez tartozó természeti értékek turisztikai megismertetése,

       tanösvényekkel, oktatótáborokkal, bemutatókkal.

1.6. Természeti környezet kialakítása, fenntartása, a növény- és állatvilág összhangjának

       megteremtése Magyarország megfelelő területein.

1.7. Az egész ország területén lévő illegális szemétlerakó helyek felszámolásának elősegítése,

       ennek érdekében az adott település/ek vagy a közelében élő lakosság között önkéntes

       figyelőszolgálat létrehozása/kiépítése, ezzel közfeladatot látunk el.

 Együttműködés a közterület felügyelettel, polgárőrséggel, tűzoltósággal, katasztrófa  

 védelemmel, az adott település önkormányzatával valamint a törvényalkotókkal (más néven:

 hatósággal) és hasonló célokkal működő civil szervezetekkel.

1.8. Az egyesület összekötő kapocs szerepét tölti be a lakosság és az üzemek, intézmények, a helyi közigazgatás és a szakigazgatási szervek, tömegtájékoztatási eszközök és más szervezetek között a Magyarországi és regionális környezetvédelmi kérdések tekintetében.

1.9. Az egyesület szakértői vizsgálatokat, felülvizsgálatokat indítványoz a környezetszennyező hatások, és ezekhez kapcsolódó humán megbetegedések okainak felderítésére. Az illetékes szakhatóságoknál kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét. Közreműködik a vizsgálati eredmények nyilvánosságra hozásában.

2.   Az egyesület részt vesz a bioszféra és az ország természeti kincseinek megóvásában vagy azt érintő természeti értékek védelmében.

2.1. Az egyesület jelentős feladatának tekinti a környezeti nevelést, tudatformálást a társadalom legkülönbözőbb rétegeiben, korosztályaiban. Ezen célt kiadványok készítésével, oktatással, táborok- és konferenciák szervezésével kívánja megvalósítani.

2.2. Természet-, Környezet-, és Állatvédelemnél a jogszabályban előírt paragrafusok betartásának figyelése, ellenőrzése, tagok és önkéntesek segítségével, hogy környezetünket megóvhassuk és ápolhassuk, fenntarthatóvá téve az emberiség következő generációi számára is.

2.3. Belföldi és külföldi (nemzetközi) pályázatokon való részvétel, adománygyűjtés célok elérésé érdekében.

2.4. Az Egyesület tevékenysége során külföldi támogatók érdekében "adományszerzőket" bíz meg. Sikeres tevékenység után a szervező tiszteletdíjban részesül. A szervező külföldi és belföldi magánszemély és jogi személy is lehet. (Külföldi támogatás esetén, amennyiben jogi személy a támogatás-szervező, akkor a Deviza törvény és az ÁFA törvény szerinti ügynöki számlázással történik az ellentételezés).

3.   Az Egyesület céljait az alábbi módokon kívánja elérni:
a)   foglalkozik a környezet, környezetvédelem, környezeti nevelés, fenntarthatóságra nevelés

fogalmainak tisztázásával;
b)  szervezi a tagok kapcsolattartását, együttműködését;
c)  fejleszti és terjeszti a környezeti nevelés módszertanát;
d)  részt vesz a környezeti tudatosság, tudás, attitűdök, készségek és a részvétel igényének kialakításában, illetve terjesztésében tagjai körében és a társadalomban.

4.  Az Egyesület tevékenysége során olyan közfeladatokat lát el, amelyeket az alapszabály III/1. Pont a)-j) pontjában megjelölt jogszabályok önkormányzati és állami feladatként határoznak meg.

A fentiekre figyelemmel, az Egyesület a 2011. évi CLXXV. törvény szerint közhasznú szervezetként kíván működni.

Az Egyesület mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

  1.  összejöveteleket szervez
  2. képzéseket, szakmai rendezvényeket tart;
  3.  tájékoztatót vagy folyóiratot, hírlevelet, könyvet és egyéb anyagokat ad ki, saját honlapot működtet;
  4. kapcsolatot tart belföldi és külföldi szervezetekkel;
  5. propagálja az Egyesület céljait és eredményeit;
  6. lehetőségei szerint ösztöndíjakat ad, pályázatokat ír ki;
  7. projekteket, programokat tervez, szervez és vezet;
  8. szakértői tevékenységet és tanácsadást folytat.

A MOTKA Egyesület, mint közhasznú szervezet a 3.- 6.4. pontban megjelölt tevékenységek gyakorlása során olyan közfeladatot lát el, vagy láthat el, amelyről állami szerveknek vagy helyi önkormányzatoknak (összefoglaló néven: állami természet-, és környezetvédelmi szolgálatnak) kell gondoskodnia.

A MOTKA Egyesület, mint közhasznú szervezet vállalja, hogy tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, erről szóló beszámolókat, a szolgáltatások igényvételének lehetőségeit a helyi vagy országos sajtó, interneten, illetve tevékenységébe illő szaklapok útján is nyilvánosságra hozza.

7.   A III. fejezet 1.1./ pontban vázolt cél megvalósítása érdekében az Egyesület főbb tevékenységei:  

                          * Műemlékvédelem

   * Környezetvédelem

         * Természetvédelem

    * Állatvédelem

          * Árvízvédelem

8.   Tevékenységével kapcsolatban, tagjai érdekében érdekképviseletet lát el.

9.   Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosul, vagyonát céljának megfelelően használhatja, nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

10. Az Egyesület céljainak elérése érdekében eljár mindazon kérdésekben, amelyek az Egyesület és tagjainak érdekével összefüggőek. Az Egyesület képviseli tagjainak érdekeit az Egyesület céljának megvalósításával összefüggésben különböző hatóságok, illetve egyéb szervezetek előtt. Az Egyesület fenti céljainak elérése érdekében tagjait szervezi és mozgósítja. Az Egyesület kapcsolatot tart fenn más társadalmi szervezetekkel.

 

IV.

A közhasznúsági rendelkezések

1.   Az Egyesület közhasznú tevékenységei a fentiek figyelembe vételével és a hatályos rendelkezések alapján:

nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelem, természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem, közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa-elhárítás, fogyasztóvédelem, ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység

 

V.

Az Egyesület szervezete

 

1.   Az Egyesület szerveinek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a)   kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b)   bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

2.   A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

      a)  amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

      b)  amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

      c)  amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

      d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

3.   A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

A)

A közgyűlés

1.   Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az Elnök az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján a Közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni, továbbá köteles azt összehívni, ha a tagok legalább 10%-a írásban kéri.

2.   Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely az Egyesület tagjainak összességéből áll, és amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.

  1. A közgyűlést az elnök hívja össze. Az elnök közgyűlés összehívását valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli értesítésével teszi meg (meghívó). A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább 15 naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével.

Az elnök köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából akkor is, ha

a)   az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b)   az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c)   az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az fenti kérdések tekintetében összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

4.   A közgyűlés határozatképes, ha azon a rendes tagok 50 %-a + 1 fő részt vesz. Ha a közgyűlés nem határozatképes, akkor 30 napon belül újból azonos napirenddel össze kell hívni. Ez a megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha a fentiekről a tagokat a meghívóban előre tájékoztatták.

  1. A közgyűlésen valamennyi tag egy szavazattal rendelkezik. A közgyűlés a határozatait a jelenlévő egyesületi tagok egyszerű szótöbbségével (50 % + 1 szavazat), nyílt szavazással hozza, míg a közgyűlésen jelenlévő egyesületi tagok legalább 3/4 részének szavazata szükséges a 7. pont szerinti kérdésekben való döntéshez. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
  2. A közgyűlési határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

      b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

      c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

      f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

      Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a

      határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

  1. A közgyűlésen az ülés megnyitását követően megválasztják közgyűlés tisztségviselőit, az ülés levezető elnökét, a jegyzőkönyvvezetőt és két jegyzőkönyv-hitelesítőt a jelenlévő tagok közül a jelenlévő tagok egyszerű többséggel, ezt követően az ülést a levezető elnök vezeti. Amennyiben a közgyűlésen szavazatszámláló bizottság létrehozása szükséges, úgy az minden esetben a jegyzőkönyvvezetőből és a két jegyzőkönyv-hitelesítőből áll. A közgyűlésről minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza a meghozott határozatokat, továbbá a határozatra „igen”, „nem”, „tartózkodom” döntéssel szavazók számát, a szavazás eredményét. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvet a közgyűlés megtartását követően legkésőbb 15 napon belül írásban kifüggesztik az egyesület székhelyén, ahol a tagok szabadon megtekinthetik.
  2. Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) Az Alapszabály megállapítása, módosítása.
b) Az éves költségvetés meghatározása.
c) Az Elnök éves beszámolójának és a közhasznúsági mellékletnek az elfogadása.
d) Az Egyesület más egyesülettel történő egyesülésének, feloszlásának kimondása.
e) A tiszteletbeli és pártoló tagi cím adományozása és visszavonása
f) Az Elnökség tagjai és az Elnök megválasztása
g) Az Elnökség tagjai és az Elnök visszahívása,
h) A Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása

i.) Az Egyesület megszűnésének elhatározása

j) A tagdíj mértékének meghatározása

A közgyűlési határozatot az érintettel ajánlott küldeményben, a határozat meghozatalától számított 3 munkanapon belül kell közölni.

9.   A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve az a.), e.), g.) és i.) pontot, ahol a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok minősített többségének legalább 3/4 igenlő szavazata szükséges. Tagkizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja.

10.   A közgyűlés az éves beszámolóról és a közhasznúsági melléklet elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza.

11. A levezető elnök személyének megválasztásáról a Közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz. A közgyűlés a személyi döntések (e), f) és g) pontok) kivételével határozatait nyílt szavazással, a személyi döntések tekintetében pedig titkos szavazással hozza.

12. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni (Vagy addig kell ismételni a szavazást, ameddig a kellő támogató többség ki nem alakul.).

13. A közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell (Ennek egyik módja a postai küldemény formájában történő közlés). Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.

       14.   A közgyűlés lehet rendes, vagy rendkívüli:

   - a rendes közgyűlést évenként egy alkalommal kötelező összehívni,

- rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha az egyesületi tagok legalább 10%-a azt írásban az ok megjelölésével kéri, illetve ha a vezetőség azt indokoltnak tartja, vagy ha a felügyeletet gyakorló ügyészség azt írásban indítványozza. Ennek alapján az elnök a kérelem beérkezését követő 30 napon belül gondoskodik a rendkívüli közgyűlés összehívásáról.

 

B)

Az elnökség

1.   Az Egyesület ügyintéző és képviselő szerve a háromtagú Elnökség. Az Elnökség két közgyűlés között intézi és szervezi az Egyesület tevékenységét.

      2.   Az Elnökség tagjainak megbízatása 5 évre szól és meghosszabbítható.

3.   A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az elnökségi tagság a tag halálával és lemondásával is, amely esetekben a Közgyűlés új elnökségi tagot választ. Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól.

      Visszahívási okok:

      - jogszabályba ütköző cselekmény

      - alapszabály rendelkezésit súlyosan megszegi

4.   Az Elnök köteles az Elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.

      5.   Az Elnökség feladatai:

  - az Elnökség látja el az Egyesület ügyvitelével kapcsolatos napi teendőket,

  - nyilvántartást vezet az Egyesület tagjairól,

  - előkészíti a közgyűlés határozatait,

- gondoskodik valamennyi közgyűlési határozatnak az Egyesület székhelyén elhelyezett értesítőtáblán történő kifüggesztéséről, valamint interneten vagy az írott sajtóban való megjelenés a határozat meghozatalától számított három napon belül,

- biztosítja az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves  elnöki beszámolókba, a közhasznúsági mellékletekbe, valamint a korábbi közgyűlési  határozatokba való betekintést bárki érdeklődő számára, az Egyesület székhelyén elhelyezett értesítőtáblán és az interneten (weboldal),

  -  szervezi az egyesületi munkát, és gondoskodik azok végrehajtásáról,

  -  dönt a tagfelvétel és a tagkizárás kérdésében – a tiszteletbeli és pártoló tagi cím adományozása és visszavonása kivételével –,

  -  a jóváhagyott költségvetés alapján gazdálkodik,

-  és dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

  1. Az Elnökség egyebekben maga állapítja meg ügyrendi szabályzatát a jelen alapszabály és a vonatkozó jogszabályok keretei között.
  2. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal tart ülést. Az elnökség ülése határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Az ülések nyilvánosak.
  3. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg. A határozatot az érintettel igazolható módon közölni kell.

Az elnökségi ülést az elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább 8 naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével. A határozatot az érintettel ajánlott küldeményben, a határozat meghozataláról számított 3 munkanapon belül kell közölni.

10. Az Egyesület tisztségviselői:

  • Elnök és az elnökségi tagok

Elnök:

Seres Attila 

Elnökségi tagok:

Cserhátiné Bathó Gyöngyi,

Kónya Gábor. 

       10.1.  Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége 

          ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

        10.2.  Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes

          személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre

          vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

        10.3. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

        10.4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen

         szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos

         következmények alól nem mentesült.

        10.5. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely

         foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt

         tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

        10.6. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az,

         akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

C)

Az elnök

1.   Az Egyesület harmadik személyek, hatóságok és bíróságok felé az elnök önálló képviseleti joggal képviseli.

      2.   Az elnök hatásköre és feladatai:

– az Egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése,
– a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett,
– a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtása,
– az elnökségi ülések előkészítése és levezetése,
– az Egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg

    bíróság előtt,
– az Egyesület közgyűlésének és az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartás

    vezetése, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve

    a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható,

– éves beszámoló tervezetének készítése, és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé 

   terjesztése
– a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az

   érintettekkel történő közlése
– Közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatokat valamint az Egyesület

   beszámolóit az Egyesület internetes honlapján nyilvánosságra hozza

   /személyiségi jogok védelme mellett lehet nyilvánosságra hozni/.

 

VI.

Az Egyesület működése

     1.   Az Egyesület a bíróság által történő nyilvántartásba vétellel jön létre.

2.   Az Egyesület a társadalmi szervezetekre vonatkozó gazdálkodási és vagyonkezelési jogszabályok előírásainak megfelelő rend szerint éves pénzügyi terv alapján működik.

3.   Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek megteremtése érdekében vállalkozási tevékenységet folytathat, azonban vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

Az Egyesület mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

A 2011. évi CLXXV. törvény 34. § (1) bekezdés d) pontja szerint az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

A 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 22. pontja szerint közvetlen politikai tevékenység: párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése; nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás valamint a polgármester jelölése.

Az Egyesület mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásainak igénybevétele, beszámolói és működése módját weblapján hozza nyilvánosságra.

Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.

Az Egyesület tagjai a közgyűlés által előírt tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

  1. Az Egyesület működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet.
  2. Az Egyesület, mint közhasznú szervez éves bevétele az ötmillió forintot nem haladja meg, ezért felügyelő szerv létrehozása nem szükséges.
  3. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzatkészítési kötelezettsége nincs.

 

VII.

Az Egyesület vagyona

1.   Az Egyesület önálló vagyona elsősorban a tagdíjakból, és az Egyesület tagjainak felajánlásaiból tevődik össze.

      2.   Az Egyesület bevételi forrásai:

a)  az alapítóktól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány,

b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,

c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,

      d)   a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel,

      e)   a tagdíj,

      f)   egyéb bevétel,

      g)   a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.

      3.   Az Egyesület kiadásai:

 

a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (rendezvények költségei, tiszteletdíjak, ösztöndíjak, egyéb kiadások),

b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (rendezvények költségei, tiszteletdíjak, ösztöndíjak, egyéb kiadások),

c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (rendezvények költségei, tiszteletdíjak, ösztöndíjak, egyéb kiadások),

d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

 

4.   Tagdíj: Az éves tagdíj összeg: 1 000.-Ft, melyet a tagok minden év május 20-ig egy összegben fizetnek meg az egyesület számlaszámára történő átutalással, vagy készpénzben az egyesület pénztárába. A tagok tagdíjbefizetéseiről az Elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet.

 

VIII.

Képviselet

       1.   Az Egyesületet az elnök önállóan képviseli.

2.   Az egyesület nevében írásbeli kötelezettség vállalásra, bankszámla feletti, rendelkezésre az elnök önállóan jogosult.

 

IX.

Az Egyesület megszűnése

1.   Az Egyesület megszűnik, ha a közgyűlés a feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését kimondja, vagy a bíróság feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja. Egyesület csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása

lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

2.   Az Egyesület megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani, azzal, hogy a hitelezők kielégítését követően az Egyesület megmaradt vagyona a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti . A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

3.   A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

 

X.

Záró rendelkezések

1.   A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.

  1. Az Egyesület jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát az alapító tagok az Egyesület székhelyén (1165 Budapest, Dóra tér 5.), 2014. augusztus 08. napján tartott Közgyűlése egyhangú határozattal jóváhagyta.

3.   Az Egyesület alapszabályát a Fővárosi Törvényszéknek az elnök a nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt benyújtja.

Budapest, 2015. április 17.

                                                                                  Seres Attila                           

                                                                            az egyesület elnöke                     

 

 

ZÁRADÉK

Alulírott Seres Attila, a Magyarországi Természet-, Környezet-, Állat- és Árvízvédelem Egyesület elnöke úgy nyilatkozom és igazolom, hogy az egyesület létesítő okiratának egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.

 

Budapest, 2015. április 17.

 

                                                                                  Seres Attila                           

                                                                            az egyesület elnöke          


A cikkhez kapcsolódó képek

 

Védje családját a fertőzött kullancsoktól!

Fő támogatóink

Kiemelt híreink

2019.08.07.

Magyar áttörés a Lyme-kór elleni harcban

A Lyme-kór a jelenlegi diagnosztikai módszerekkel az egyik legnehezebben észrevehető betegségek közé tartozik, méghozzá azért, mert nem a kórokozót magát vizsgálják a diagnosztizálás közben, hanem a szervezet a baktériumokra adott immunválaszát.


2017.02.10.

Puszpángmoly - Buxus moly

A puszpángmoly elleni szer kutatás.


2017.02.01.

Kullancsgomba - "Tick-Nix"

A gyártás elindulása 2018 (érdeklődjön, a kullancsgomba.hu oldalon)